Kedves Gyerekek!
Tegnap, Virágvasárnappal megkezdődött a Nagyhét, mikor a Húsvétra készülünk.
Ennek vallástörténeti háttere a következő:
A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól (Virágvasárnap - Jézus bevonulása Jeruzsálembe) nagyszombatig. Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a sacrum triduum Paschale húsvéti szent háromnap (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat).
Az Úr messiási bevonulását virágvasárnap már a 4. század végén megünnepelték Jeruzsálemben. Az Olajfák hegyén gyűltek össze, majd szentírási szakaszok olvasása után körmenetben kísérték végig a városon a püspököt. A gyermekek olajfa és pálmaágakat vittek. A szertartás a 8. században került át nyugatra. Rómában Nagy Szent Leó pápa idejében már Jézus szenvedése állt a liturgia középpontjában, de az eredeti ünnep nyomai máig fennmaradtak. Ma a liturgiában a barkaszentelés (pálmaszentelés) az ünnepi mise előtt van, az evangélium helyén pedig Jézus szenvedéstörténete szerepel.
A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza.
A kreatív tevékenységeink során is ezt célozzuk meg. Díszítsük fel otthonunkat tavaszi, ünnepi dekorációval!
Íme néhány példa:
Néhány forrás szerint egy félreértés kapcsán került a húsvéti ünnepkor jelképei közé. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase.
Franciaországban és Belgiumban a tojásokat nem a húsvéti nyúlhoz kötik, hanem azt mondják: a húsvéti harangok (cloches de Pâques) pottyantják le őket.
A keresztény kultúrkörben elterjedt szokás a húsvéti nyulat ábrázoló képeslapok küldése. Húsvét előtt az áruházakban slágertermék a színesbe csomagolt csokoládé nyúl és tojás és a plüssnyulak. Magyar nyelvterületen a régebbi húsvéti locsolóversek gyakori szereplője.
